Emlékezzünk a régiekről: Hadadon és Bogdándon tartották az idei Szilágyság-kutatás konferenciát

Folyó év május 10-11-én került sor az immár 16-ik alkalommal megszervezett Szilágyság-kutatás tudományos konferenciára, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és vidéke, és szilágysomlyói szervezete rendezésében. Az évente megrendezett konferencia állandó mottója „Emlékezzünk a régiekről” - tájékoztatta a Szatmár.ro-t László László.

"Az idén két napos rendezvény két különböző helyszínen zajlott: Pénteken délután Hadadon és szombaton Bogdándon. Bár közigazgatásilag Hadad és Bogdánd 1968 óta Szatmár megyéhez tartozik, ennek ellenére mindkét település szilágyságinak számít, és az sem véletlen, hogy a hadadi iskola a Wesselényi nevet viseli, míg a bogdándi a Petri Mór nevét…
 

1. nap: Hadad

Téma: a Wesselényiek

Hadadon a református egyház kezelésében levő Dégenfeld-kastély nagyterme adott helyet az előadásoknak.  A házigazda Tőtös Beáta tiszteletes asszony köszöntötte a jelen levő népes érdeklődő közönséget. Majd dr. Bajusz István régész-egyetemi tanár (az EME Zilah és vidéke elnöke) is üdvözölte a jelenlevőket és hivatalosan is megnyitotta a tudományos ülésszakot. A továbbiakban a másik házigazda, Kaszta András nyugalmazott iskolaigazgató vezette a konferenciát, felkonferálva az előadókat:
 

1. László László zilahi történelemtanár A Wesselényiek címmel mutatta be a neves család eredetét, Szilágyságba való érkezésüket és az itt általuk több mint három évszázadon keresztül betöltött jelentős szerepet, s a család legismertebb tagjait.
 

2. Németi János helyi történelem tanár és iskolaigazgató, A hadadi Wesselényiek címmel, tartott előadást a jeles család hadadi, még „szelidebbnek” is nevezett ágáról és kiemelkedő személyiségeiről, és az általuk Hadadon épített kastélyokról.
 

3. Czégényi Dóra egyetemi oktató előadásának címe: A szirénekről másként (A Wesselényi család nőtagjainak emlékezete.) Az előadásnak az volt az apropója, hogy a korábbi családi címerben egy sellő, régiesen vagy tévesen szirén látható.
 

4. Balogh Lucian zilahi történelem tanár előadásának címe: A zilahi református lányoktatás a két világháború között.
 

5. Kaszta András nyugdíjas tanár és igazgató előadásának címe: A hadadi csata. Az előadásában emléket állított a székely hadosztály egy alegységének, a helyiek támogatásával vívott 3 ütközetéről, melyeket 1919 április 16-án vívtak a királyi román haderő túlerőben levő csapatai ellen.
 

6. Vitéz Bikfalvi György bemutatójának témája: A történelmi vitézi rend története volt.
 

Az előadásokat könyv- és folyóirat bemutatók követték: Kovács-Kuruc János nyugalmazott zilahi történelem tanár A szilágysági magyarok sorozatának jelenlegi helyzetéről beszélt: Az első kötet 1999-ben jelent meg, a második kötet a tavaly és nyomdában van a harmadik kötet is. A Petri Mór munkája folytatásának szánt monográfiát ugyancsak 6 kötetre tervezik a szerkesztők-szerzők. Vicsai Zsolt a Hepehupa folyóirat főszerkesztője, a művelődési lap legújabb (idei 1-es számát) mutatta be és beszélt a folyóirat körüli elképzelésekről.
 

Gáspár Attila zilahi nyugalmazott zenetanár bemutatta a nemrégiben kiadott legújabb kötetét: Bánffy Zsuzsánna Daloskönyve. A kötet a Bánffy Zsuzsanna által a XX. század elején személyesen gyűjtött és lekottázott több mint száz dalt tartalmaz (szöveggel és kottával). A gyűjteményt a család bízta a szerkesztő gondozására. A könyvbemutatót nyilvános énekléssel fejeződött be, melybe bekapcsolódott Gergely József zilahi prímás és Csatlós Eszter hetedikes diáklány, majd a teljes közönséget megénekeltette a könyvet ismertető karmester-zenész.
 

A szokásos forgatókönyv szerint az előadásokat és bemutatókat a Petri Mór díjak átadása követte. Hadadon pénteken 2 díjat osztottak ki: elsőnek Kaszta István (1941-2015), helytörténész kapott posztumusz díjat. Méltatását Kaszta András tartotta és a díjat az özvegye vette át. A kitűntetett szerző, 14 kötet publikált életében. A másik kitüntetett Vitéz Bikfalvi György székkapitány, laudációját Kocsis László törzskapitány mondta el. Bikfalvi György egykori 56-os politikai elítélt 72 évesen szerzett történészi oklevelet.
 

A konferencia első napja szeretetvendégséggel zárult, amelyen a hadadi református egyházközség, jó szilágysági szokás szerint vendégül látta a résztvevőket.

2. nap: Bogdánd

Témája: 100 éve született Dr. Kós Károly néprajztudós, a szilágysági fazekasság kutatója
 

A konferencia másnapján, szombaton a Hadaddal szomszédos Bogdándon folytatódott a Szilágyság-kutatás konferencia.  Reggel háromnegyed 10-kor a bogdándi tájház falán elhelyezett Sipos László emléktáblát és plakettet koszorúzta meg az egybegyűlt közönség. Az 1999-ben elhunyt falukutató, néprajzos, történész, tanár és iskolaigazgató munkásságát Gáspár Attila méltatta.
 

Ezt követően a helyi polgármesteri hivatal tanácstermében megkezdődtek a tudományos előadások. A házigazda szerepében Mészáros Lőrinc nyugalmazott iskolaigazgató üdvözölte az egybegyűlteket és röviden bemutatta Bogdándot, ezt a látszólag érdektelen és jellegtelen települést, amely ennek ellenére a néptánc mozgalom és a műkedvelő színjátszás egyik fellegvára.
 

A továbbiakban Kovács-Kuruc János vezette a konferenciát, egymás után mutatva be az előadókat:
 

1. Szőcs Péter a Szatmári Megyei Múzeum igazgatója adott elő: Kerámiaedények a fejedelemségkori Erdély írott forrásaiban. Egyebek mellett azt is megtudhattuk az előadásból, hogy a jelenlegi Szatmár megye, amelyhez jelentős szilágysági területeket csatoltak, csak nyert kulturálisan ezzel: Tövishát északi fele, ahol Hadad és Bogdánd is található, Tasnád és környéke, az Érmellék egy része, ahol Ady szülőfaluja is van.
 

2. Nagy Attila, bogdándi gyökerekkel rendelkező zilahi műépítész előadásának témája: A népi építészeti örökség megőrzése. Előadásában nemcsak a címben megjelölt témára tért ki, hanem röviden ismertette az Erdély fontosabb néprajzi tájegységeit is.
 

3. Csibi Csaba szilágyballai fazekas elmesélte saját pályatörténetét A fazekasság újraélesztése címszó alatt, vagyis, hogy miként lett belőle korongoló fazekas. Előadása közben a gyakorlatban is bemutatta a magával hozott fazekaskorongon, hogy miként válik az agyag, értő kezek alatt formás edénnyé. A fazekasmestert Szabó Attila muzeológus vetített előadása egészítette ki, melyben a zilahi és désházi fazekasok munkái közül a múzeumban és magángyűjteményekben, kiadványokban látható darabokat csodálhattak meg.
 

4. Szabó Zsolt, kolozsvári szerkesztő, egyetemi tanár Dr. Kós Károly néprajzkutató munkásságát mutatta be, főleg a Kriterion Könyvkiadó által az elmúlt évtizedekben kiadott Kós Károlytól származó néprajzi munkákon keresztül.
 

5. Ábrán Ágota a zilahi múzeum antropológusa Páter Béla egykori botanikus munkásságát ismertette, amelynek voltak szilágysági vonatkozásai is.
 

6. Koós Béla, Dr. Kós Károly fia, apjáról 2012-ben készített dokumentumfilmjét mutatta be és vetítette le: A nagy fa árnyékában. A személyes hangvételű filmben számos olyan személy is megszólalt, aki annak idején a jeles néprajzkutató közeli munkatársa volt.
 

Az előadásokat követően újabb két Petri Mór díjat adtak át:   Az egyik díjat posztumusz kapta a húsz évvel ezelőtt elhunyt Sipos László bogdándi helytörténész, néprajzos. Méltatását Kovács-Kuruc János tartotta és a díjat az özvegye vette át. A másik díjat a tasnádszarvadi református egyházközség kapta, azért mert igen tisztességesen ápolja a falu nagy szülötte, Petri Mór emlékét. A díjat a közösség küldöttsége vette át, Dénes Béla lelkész és Fóris László főgondnok vezetésével. A laudációt Bikfalvi György mondta.

Az előadások és díjazás befejezése után a bogdándiak a Pro Senectute alapítvány által szervezett szeretetvendégségre invitálták a népes közönséget, ahol kötetlen beszélgetéssel és nótázással fejeződött be a kétnapos konferencia.
 

Az immár 16-ik alkalommal megrendezett Szilágyság-kutatás konferencia jó alkalom, hogy a szélesebb közönség is megismerkedjen e régió közelebbi vagy távolabbi múltjával. Remélhetőleg az előadások tanulmányok formájában is olvashatók lesznek" - zárta beszámolóját László László zilahi történelemtanár. További képek Szabó Árpád Árpád képgalériájában.